Most hegyezzék a fülüket a liberálisok: eljött az idő, hogy még ők is beszámoljanak az áldatlan állapotokról
Szörnyű statisztikáról számolt be az olasz püspöki kar napilapja.
Pázmány Péternek ajándékozott díszkötéses munkák, korabeli történeti és politikai nyomtatványok mellett a bíboros-érsek által létesített egyetem alapítólevele is megtekinthető azon a kiállításon, amelyet pénteken nyitnak meg az ELTE Egyetemi Könyvtárában.
Az intézmény tájékoztatása szerint a március 29-ig látogatható kiállításon első alkalommal mutatják be tematikus elrendezésben a Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárából származó nyomtatványokat. A tárlaton megtekinthető egyebek mellett a Teremtés könyvének első fejezetéhez fűzött kommentár kötet díszkötéses, aranyozott kiadása, amelyet II. Ferdinánd német-római császár, magyar király ajándékozott Pázmánynak bíborosi kinevezése alkalmából.
A nagyközönség elé tárják továbbá az utolsó nagy mű, a prédikációk forrásanyagának köteteit, valamint az 1616-tól esztergomi érsekként politikai szerepet is betöltő Pázmány olvasmányaiként szolgáló történeti, politikai és orvosi tárgyú nyomtatványokat. Emellett néhány olyan relikviát is bemutatnak, mint amilyen az érsek által 1635-ben Nagyszombaton létrehozott mai Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) alapítólevele.
A kötetek 1782 óta részei az ELTE könyvtára állományának, azonban csak az idei év első felében, egy új tudományos módszerrel azonosította azokat Knapp Éva irodalomtörténész. A kulcs a kötetekbe bejegyzett 1637. március 19-i dátum volt, a bíboros halálának napja, amelyet a jezsuita könyvtárosok írhattak bele a nyomtatványokba.
Pázmány Péter végrendeletében a pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta könyvtárát. Miután Mária Terézia 1773-ban feloszlatta a szerzetesrendet, annak államosított köteteit az Egyetemi Könyvtár segédőre, Kovachich Márton György válogatta ki és szállíttatta az akkor Budán működő intézménybe. A tudós valószínűleg nem tudta, hogy az esztergomi érsek magánkönyvtárának darabjait is Budára küldette, mert azokban semmilyen módon nem tüntették fel az egykori tulajdonos nevét.
A könyvtár közlése szerint a szenzációs irodalom-, könyv- és könyvtártörténeti eredmény bemutatása segít megeleveníteni Pázmány Péter alkotói műhelyét; a nemzeti relikviáknak tekinthető nyomtatványok kiállításával a könyvtár és az egyetem tisztelegni kíván a 375 éve halott egyetemalapító bíboros-érsek emléke előtt. A tárlathoz kapcsolódóan a könyvtár tudományos kiadványt is megjelentet a felfedezésről.